Milyen feltételei vannak Orbán Viktornak a szakciók megszavazásához? Van különbség a magyar kormány hazai nyilatkozatai, illetve aközött, amit delegációja Brüsszelben csinál? Miért fontos, hogy miben maradt Trumppal Giorga Meloni? Miről beszél Trump, amikor energia vészhelyzetet hirdet? Kérdések és válaszok a világlapok írásaiból.
Az amerikai elnök maga is fegyverként tekint a vámokra, így egy hasonló európai intézkedést kihívásként értelmezhet.
Erről az Unió gazdaságpolitikai biztosa beszélt Davosban a Reutersnek adott interjújában.
Trump színre lépése után az EU-nak belülről meg kell erősödnie, és ehhez az első lépés az, hogy elszigetelje mindazokat, akit saját soraiból ássák alá, nevezetesen Orbán Viktort, aki évek óta gyengíti a szervezetet – mutat rá Brüsszelben keltezett elemzésében Ulrich Ladurner.
Amennyiben a miniszterelnök valóban vétózna, január 31-én megszűnnének az uniós büntetőintézkedések.
Az Európai Bizottság elnöke hárompontos célt tűzött ki a globális versenyben, az Egyesült Államokkal együttműködnének, mert 1500 milliárd eurós kereskedelemről van szó.
Zajlanak szakmai szintű egyeztetések, amúgy az EU „arányos választ” fog adni, ha az új amerikai elnök vámháborús intézkedéseket vezet be.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója úgy látja, hogy a védővámok az európai autóipart is veszélyeztetik.
A magyar miniszterelnök kedden utazik a szlovák fővárosba.
“Ha a helyzet úgy kívánja.” Tibor Gašpar Fico pártjának a képviselője.
Orbán Viktor vétójától féltik az Oroszországgal szembeni szankciókat, aminek legalább néhány elemét igyekeznének így is megtartani az EU illetékesei. Ehhez egy poros belga törvényt húzhatnak elő a sublótból, de a belga királynak is lépnie kellene.
A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt született elmarasztaló ítélet végre nem hajtása miatt kapták, de ez csak a legújabb részlet.
Az Európai Bizottság csütörtökön elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli.
Továbbra is a dzsihadista terroristák jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ban, bár a szeparatisták sokkal aktívabbak – derült ki az Europol jelentéséből. A terroristák változatlanul komolyan veszik, hogy „a Google a barátod”.
Az orosz gáz európai tranzitjának beszüntetéséről hozott ukrán döntés nem fenyegeti az EU ellátásbiztonságát, legfeljebb az útvonalak változnak, és néhány év múlva már komoly gázfelesleg alakulhat ki.
A miniszter szerint túlteljesítettük a tervet, mivel 15 százalékot vállaltunk, de 3,1 százalék lett belőle.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
